Egy könyv, amit egy 30. év alatti író írt
Leiner Laura - Késtél
"– Na, ki a dögös? – állt meg mellettünk Márk, a Gotye produkcióhoz választott ruhában.
Körtével felvont szemöldökkel néztünk végig rajta.
– Szerintem Ian Somerhalder – adtam meg a választ a kérdésre.
– Megan Fox – mondta el Körte a saját véleményét, és mindketten otthagytuk a ledöbbent Márkot, mert Körte a színpad felé indult, én pedig visszaültem a backstage-be.
– Na ne már! Dögösebb vagyok, mint az a Somer…hal…Na, szóval az! – hőbörgött Márk […]."
Oké, bevallom töredelmesen, sorban akartam haladni a könyvekkel, és igyekszem is majd tartani, azonban apróbb problémáim adódtak. Kezdve azzal, hogy az általam választott könyvet az egyiket sehol nem találom letölthető formában, majd folytatva azzal, hogy a másik, csak márciusban jelenik meg. :(
Így hát maradtam annál a megoldásnál, hogy a következő az a könyv lesz, amit meg tudok szerezni, és ez épp Laura könyve lett.
Nos, tudom sokan fognak elítélni miatta, de nekem tetszett a Szent Johanna Gimi. Oké, sokat húzta, vonta... és a karaktereket lehetett volna jobban kidolgozni és még számos hibát az írónő szemére vethetnénk, azonban az én lelkemnek ettől függetlenül jót tett a sorozata. Nem kellett gondolkodnom, az agyamat lazán kikapcsolhattam órákra, és olyan jóleső volt ez a fajta pihenés, hogy tényleg azt kívánom másoknak is, hogy találjanak maguknak olyan könyvet, ami ezt hozza az életükbe.
Ezek után, na meg azután, hogy az eddig még megjelent könyveit mennyire lehúzták nem vártam túl sokat. Jó, féltem! Azonban....
Esküszöm nem akartam gyorsan olvasni, de reggel 8-kor elkezdtem a könyvet és délután 3-kor becsuktam. Kiolvasva...
Olyan szinten beszippantott, magával ragadott, megmosolyogtatott hogy régen volt már ennyire könnyed olvasmányom. Tudom, nem az én korosztályomnak íródott, azonban egyszerűen imádtam. Kedves volt, a mindennapi gondjaimat feledtette velem, és tényleg voltak olyan jelenetek benne, amiken már-már hangosan röhögtem. :)
A neveket imádtam, mind az együttes, mind a menedzser Körte személyében, és nem csak a nevüket, hanem magát azt a jellemet is, és tulajdonságokat amiket képviselnek. Hozzáteszem, a szimpátiám lehet azért volt ekkora, mert belegondolva engem is Körték vesznek körül, na meg olyan emberek, akik simán megállnák a helyüket a Fogd Be Aszád tagjaiként. :D
A történet egyébként Bexiről szól, akinek anno volt egy Késtél-Geri fiúja. A srác nem volt épp pontos típus, és kapcsolatuk ideje alatt a lánynak többször is kellemetlen perceket okozott. Ja és ha mindez nem lenne elég, nem csak a késés pillanatai kötötték össze őket, hanem egy együttes is, melynek mindketten a tagjai voltak. Egy ilyen szerencsétlen véletlennek köszönhetően, na meg annak, hogy a lányba szorult némi humorérzék megszületett egy dal, ami minő véletlen a Késtél címet kapta, na meg Bexi a jó pár facebook megosztást. Körte itt ismerte meg, és kukázta ki a tömegből. Amúgy unalmas Beki nevét Bexire cserélte, és a lány üstökösként robbant a popzene színterére. Ez persze elég volt arra, hogy Késtél-Geri besértődjön, mert nem őt fedezték fel, és hogy kitörölje a lányt nem csak az életéből hanem mindenhonnan.
Szóval főhősnőnk csalódva a szerelemben fellépésekkel telve éli mindennapjait, míg Körte elő nem áll az új tervével. Vagyis az átkeresztelt X-faktorban lesz ő bizony az egyik döntős partnere. Persze ez a "márnememlékszemavezetéknevére" Márk, aki helyes, megszállottan kergeti a hírnevet, amúgy jó énekes és egy kissé egoista... beképzelt.. tuskó... stb. és persze mindenki vágya és álma.
Na igen...
Mikor olvastam róla egy nagyon kedves ismerősöm jutott eszembe, és ahogy az oldalak pörögtek, én egyre jobban rá ismertem. Na nem a "negatív" tulajdonságok miatt, hanem azért, amit az a bizonyos álarc rejt. :) És igen, talán elmondhatom, hogy hálás vagyok a barátságáért... na meg azért is, mert Laura most szerintem egészen jól ábrázolta a szereplőket, a jellemfejlődést és a kiábrándulás folyamatát, azt hogy mennyi munkával járhat megnyerni egy tehetségkutatót, vagy épp mennyire stresszes lehet egy ilyen műsor, ahol nem csak az álmaidról van szó, hanem az életedről. Hogy végre felfedeztem valami pluszt a karakterekben, hogy igen, életszagúra sikeredett és tényleg kívánok mindenkinek egy Márkot, mert jó dolog ez ám, még akkor is, ha mindenki tudja, hogy a két szereplő közötti ellentét a végén hová is vezet. ;)
Szóval nem spoilerezek jobban, igazából nem is lehetne, mert ez még csak a sorozat első kötete, viszont várom a folytatást. Tényleg várom!
Hajrá Laura! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése